Hamarosan befejeződik a Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ 2010. szeptember elsején indított "Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységének támogatása" című projektje. Tízezernél több ingyenes program szolgálta a Csongrád kistérségben élő hátrányos helyzetű gyermekeket.

A "Délibáb-programsorozat a hátrányos helyzetű Csongrádi kistérségben" című, TÁMOP – 3.2.11/10/1-2010-0011 számú pályázat kiírójának az volt a célja, hogy elősegítse a közgyűjteményi és a kulturális intézmények együttműködését. A Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ feltérképezte a Csongrádon és város kistérségében működő óvodákat és iskolákat és tizenegy olyan intézményt talált, amelyik megfelelt a pályázati kiírásnak.

A könyvtár igazgatójától, Horváth Varga Margittól megtudtuk: a tagintézmények vezetőivel folytatott megbeszélés után arra az elhatározásra jutottak, hogy minden olyan intézményt bevonnak a pályázatba, amely be szeretne a projektbe kerülni, s megfelel a pályázati kiírásnak.

A könyvtár, a nevelési és az oktatási intézmények együttműködése már a pályázat előtt is hagyományosan jó volt, így egy kiválóan együttműködő csapat kezdett el dolgozni a pályázaton, melyet az óvodák és az iskolák nevelési és pedagógiai programjára alapozva állítottak össze. A pályázatot már az első napon be tudták nyújtani, így a Csemegi könyvtárt a tizedik nyertes pályázóként hirdették ki. A megítélt összeg nettó 36 millió 990 ezer 69 forint, ehhez kellett még az Áfát hozzárendelniük, hiszen a könyvtár az általános forgalmi adót visszaigényelheti.

Negyvennyolc különféle tevékenységet vállaltak fel, amelyeket heti, kétheti és havi rendszerességgel szerveztek meg. A könyvtárnak vállalnia kellett, hogy a programokhoz kapcsolódó beszerzéseket, adminisztrációt és elszámolásokat elvégzi. Vállalták, hogy a programok nyomon követése érdekében készítenek egy eseménynaptárt, s folyamatosan elérhetővé teszik az intézményük honlapján a különböző programok tematikáját és a programokról készült fotókat is. Mindezen anyagokból a projekt végére egy letölthető tematika-gyűjteményt készítettek, amelyet a továbbiakban bárki felhasználhat a foglalkozások szervezéséhez.

A projekt egyik csoportját öt csongrádi óvoda alkotta, melyek példamutató együttműködésről tettek tanúbizonyságot. Akármilyen programot szerveztek, azt mindig a többi óvoda bevonásával képzelték el, így minden programból minden óvoda nagycsoportosa kivette a részét. Az egyes programokhoz – melyek általában tematikus napok voltak – anyag- és eszközvásárlást is biztosított a pályázat kiírója, valamint a programokban résztvevő óvónők bérét is be lehetett tervezni. Az óvodai programok részben az óvodákban, részben a könyvtárban valósultak meg.

Kiemelkedő programjaik között szerepelt ópusztaszeri kirándulás, mégpedig az összes csongrádi nagycsoportos óvodás részvételével, továbbá a mozgás- és tánc, a környezeti nevelésre koncentráló, az egészségnevelést középpontba helyező tematikus napok, valamint a Meseszínház elnevezésű egész napos program.

A hat általános iskola is olyan tevékenységet próbált tervezni, amelyek az oktatási intézmények pedagógiai programjában szerepelnek, s amelyekre az oktatási intézményeknek az elmúlt időszakban nem volt lehetőségük. A programjaik között szakkörök, tematikus napok és hetek, tehetséggondozás, napközis szabadidős tevékenységek szerepeltek. A projektmenedzselést végző könyvtárigazgató szerint örvendetes, hogy a kistérségből a csanyteleki Szent László Általános Iskolát is be tudták vonni e körbe. Az iskolák a programjaikhoz szakmai anyagokat, eszközöket vásárolhattak, valamint a projektben résztvevő pedagógusok a tevékenységért – megbízási szerződés alapján, vagy számla ellenében – anyagi elismerésben is részesültek. Szakköri foglalkozás hét különböző témában indult – heti, kétheti, illetve havi rendszerességgel. Tematikus napot kilenc alkalommal szerveztek, s hat tematikus hetet is rendeztek. Öt témában indítottak vetélkedőt, melyek több hónapig tartottak. Tizennégy különböző napközis foglalkozáson szabadidős foglalkozásokat tartottak a diákoknak.

A Galli János Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szerepe rendkívül fontos volt a pályázatban, hiszen programjaikkal az összes oktatási intézményt megszólították. (A művészeti oktatásban résztvevők Csongrádon különböző intézményekben tanulnak. – a szerk.) A projektben a tehetséggondozásra nagy hangsúlyt fektettek. Ezt különböző módokon valósították meg, így például egyéni hangszeres oktatást biztosítottak egy-egy különösen tehetséges gyerek számára, mesterkurzust szerveztek, művészeti és zenei tábort rendeztek. A pályázat révén a pedagógusok anyagi elismerése is megoldottá vált, sőt, a különböző tevékenységekhez hangszereket, kottákat is tudtak vásárolni.

A Csemegi könyvtár a projektben integráló szerepet vállalt, vagyis minden program, amely az összes óvodást, vagy általános iskolást érintette, a könyvtárban valósult meg. Ilyenek voltak a matematika, a fizika, a magyar és a drámapedagógia tehetséggondozások, amelyeket középiskolai tanárok vállaltak fel. De ebbe a sorba illet az Óvodások Hete, amelyre a projektben résztvevő összes óvodát bevontak. Szintén ilyenek voltak az önismereti foglalkozások, a "Krea-túra" vetélkedő, a hagyományőrző szakkör, valamint a különböző táborok.

A projekt keretében négy nyári tábor szerveztek meg (a mese-, a környezetvédelmi-, a dráma- és a művészeti-zenei táborról a cikkünk alatt lévő fotógalériában képes összeállítást láthatnak – a szerk.). A projektnek köszönhetően a nevelési és oktatási intézmények nettó 5 millió 120 ezer 500 forintot költhettek el anyag és eszközvásárlásra, valamint oktatáshoz szükséges eszközök, így könyvek, kották, társasjátékok vásárlására.

A projektben résztvevő óvónőknek és tanítóknak, tanároknak a különböző tevékenységekért egy év alatt 10 millió 911 ezer 969 forintot fizettek ki megbízási szerződés alapján, valamint további 2 millió frontot számla ellenében. A különböző kirándulások buszköltségét is több alkalommal a projekt révén tudták fizetni, valamint színházi programokat, előadásokat hoztak az óvodákba, az iskolákba és a könyvtárba.

A program egyik nagy erénye, hogy a gyermekek minden programon ingyen vehettek részt. A projekt költségvetéséből az anyag- és eszközvásárlást, az étkezést, a buszos kirándulásokat és az egyéb eszközvásárlást is finanszírozni tudták.

A projekt összesen több mint hatszáz alkalommal, kilencven pedagógus, tíz könyvtári dolgozó, a GAMESZ két munkatársa, valamint tízezer-hétszáztizenhét különböző programokon résztvevő gyermek együttműködésének köszönhetően valósult meg. Horváth Varga Margit projektmenedzser reményei szerint ez az együttműködés – ha nem is olyan intenzitással, mint eddig – továbbra is megmarad. Ezt egyébként az is garantálja, hogy az ötéves fenntartási kötelezettség alatt havi egy programot továbbra is meg kell valósítaniuk.